20081 viewer
Madártávlat Lyrics
[Intro]
Emelkedj fel velem...
Emelkedj fel velem...
Emelkedj fel velem, ez madártávlat!
[Verse 1]
Az emberek innen apró hangyáknak tűnnek
Egyre inkább úgy látszik, a határra küldtek
Hogy figyeljek és tanuljak, olykor elmondjam
Mit látok mikor jó és hol van elrontva
A korral egy gond van: mindenkinek mást ad
Van ki tiniként felnő, van ki megüti a százat
Abban az öltözékben megy el, mit az élet ráad
Az elején nincs ereje váltani egy másra
Ez rá vall... beletörődik és elfogad
Max a filmekből tudja, mit jelent a „szebb holnap”
Felold a pia, mindennap lefejeli az asztalt
Urbánus káosz - őt is elnyeli az aszfalt
Hétköznapok fogságából hétvégi mámor
A bíró nem számol - ez megint éjféli KO
„Jó ez így?” a kérdés, mit mindig elkerül
De ő is tudja gyenge... és csak menekül
[Refrén 2x]
Felülről nézve te is része vagy a montázsnak
Álmoktól légy részeg, ha a valóság megszondáztat
Hagyd kívül a gondokat, az elméd varázspálca
Emelkedj fel velem, ez madártávlat
Emelkedj fel velem...
Emelkedj fel velem...
Emelkedj fel velem, ez madártávlat!
[Verse 1]
Az emberek innen apró hangyáknak tűnnek
Egyre inkább úgy látszik, a határra küldtek
Hogy figyeljek és tanuljak, olykor elmondjam
Mit látok mikor jó és hol van elrontva
A korral egy gond van: mindenkinek mást ad
Van ki tiniként felnő, van ki megüti a százat
Abban az öltözékben megy el, mit az élet ráad
Az elején nincs ereje váltani egy másra
Ez rá vall... beletörődik és elfogad
Max a filmekből tudja, mit jelent a „szebb holnap”
Felold a pia, mindennap lefejeli az asztalt
Urbánus káosz - őt is elnyeli az aszfalt
Hétköznapok fogságából hétvégi mámor
A bíró nem számol - ez megint éjféli KO
„Jó ez így?” a kérdés, mit mindig elkerül
De ő is tudja gyenge... és csak menekül
[Refrén 2x]
Felülről nézve te is része vagy a montázsnak
Álmoktól légy részeg, ha a valóság megszondáztat
Hagyd kívül a gondokat, az elméd varázspálca
Emelkedj fel velem, ez madártávlat
[Verse 2]
Az autók mint apró szentjánosbogarak
Az utak egyfelé tendáló vonalak
Tízemeletes betonerdő alszik a Hold alatt
Valahol fent serceg a papír egy toll alatt
Nem vagyok öreg bölcs, csak nyitott szemmel járok
A társadalomkritikára sajnos van egy pár ok
Szállok, alattam sok arc, mindenki depresszív
Nehéz lenne váltani, ő inkább ellenszít
De kell egy híd, mert ez átszeli a várost
Mint a Duna, hömpölyög és minden fejet átmos
Kelet átkoz a Nyugatért, Nyugat a Keletért
A jobb narancs és bal vörös az utolsó szeletért
Is marakodik - pedig már egy egész tortát befaltak
Ha morog a plebsz, majd egy újabb oltás elaltat
Feladta a többség, a maradék a parlamentben
Élnénk, mint hal a vízben, ha nem lenne, mi partra vetne
[Refrén 2x]
[Verse 3]
Saját szárnnyal emelkedek fel, mert undorít a közeg
Ajánlott kiszakadni, ha már túlszorít az öved
Könnyed repülés, belül kásás dimenziós örvény
Ez csak a te világod; nincsen tiltó törvény
Új élmény: sehol a szürkeség, hogy őrt üljön
Lépj kívül két lépést, szakítsd le a ködfüggönyt!
Nem árthatnak, hidd el, a burkod megvéd
A gonddal teli napokat külsőként szemléld!
Gyengék és erősek, gazdagok és szegények
Boldogok, kik értékelik, ha valamit elértek
Nem érted, hisz te tudod, ennél sokkal többre vágysz
Kész a vázlat a fejedben, miért köt a földre lánc?
Könnyű észrevenni, már új arca van az ördögnek
Az átlagfizetés kb egyharmada az öltönynek
Amit visel a nagy házban és hazudik egész álló nap
Óriáspókok tartják az országot hálóban
Az autók mint apró szentjánosbogarak
Az utak egyfelé tendáló vonalak
Tízemeletes betonerdő alszik a Hold alatt
Valahol fent serceg a papír egy toll alatt
Nem vagyok öreg bölcs, csak nyitott szemmel járok
A társadalomkritikára sajnos van egy pár ok
Szállok, alattam sok arc, mindenki depresszív
Nehéz lenne váltani, ő inkább ellenszít
De kell egy híd, mert ez átszeli a várost
Mint a Duna, hömpölyög és minden fejet átmos
Kelet átkoz a Nyugatért, Nyugat a Keletért
A jobb narancs és bal vörös az utolsó szeletért
Is marakodik - pedig már egy egész tortát befaltak
Ha morog a plebsz, majd egy újabb oltás elaltat
Feladta a többség, a maradék a parlamentben
Élnénk, mint hal a vízben, ha nem lenne, mi partra vetne
[Refrén 2x]
[Verse 3]
Saját szárnnyal emelkedek fel, mert undorít a közeg
Ajánlott kiszakadni, ha már túlszorít az öved
Könnyed repülés, belül kásás dimenziós örvény
Ez csak a te világod; nincsen tiltó törvény
Új élmény: sehol a szürkeség, hogy őrt üljön
Lépj kívül két lépést, szakítsd le a ködfüggönyt!
Nem árthatnak, hidd el, a burkod megvéd
A gonddal teli napokat külsőként szemléld!
Gyengék és erősek, gazdagok és szegények
Boldogok, kik értékelik, ha valamit elértek
Nem érted, hisz te tudod, ennél sokkal többre vágysz
Kész a vázlat a fejedben, miért köt a földre lánc?
Könnyű észrevenni, már új arca van az ördögnek
Az átlagfizetés kb egyharmada az öltönynek
Amit visel a nagy házban és hazudik egész álló nap
Óriáspókok tartják az országot hálóban
[Refrén 4x]
About
Have the inside scoop on this song?
Sign up and drop some knowledge
Q&A
Find answers to frequently asked questions about the song and explore its deeper meaning
Comments